Aczél Géza
(szino)líra
torzószótár

gyerekkoromban valahonnan volt egy nagy kockás füzetem s mivel a recsegő rádióban a sport

eredményeiből naprakész szerelem született s a totó édeskés szirénhangjai mákonyos tizenkét

találatokról szóltak melyeket csekély eséllyel megjátszani persze csak ebben a füzetben voltak

vegyesen szórtam tippjeim egy iksz ketteseknek csodálkozva hogy egyik rokonom húsz  soron

a fix ikszet is kiveszi csak később jöttem rá olasz  másodosztályban ezt meg is teheti de ő már

nagy tételben játszva minek időnként meg is lett a túlélés image-a én meg hiába nyertem néha

a prolik szokásos nem dobtam be blöffje nélkül vagy elhitte vagy nem a játékra  éhező utókor

végül inkább eldugtam füzetem tele bekarikázva ne szálljon senkire a mulasztás szomorúsága

majd az új lehetőség már hiába ámít a könnyen jött pénz felemás vágya a ködös lélekben alig

bokázik persze a különös szenvedély még játszik ha nem is a naponta zúgó kóros kéjjel mikor

málló romok remegő kézzel teszik rá az utolsó forintot így a következő hetit véve megint csak

középre domborítok cipelve egy új dimenzióban tovább az átkot hogy a középszer megalázott