általánosság
Aczél Géza
az ember olykor olyan hülye hogy le-leáll beszélgetni fűvel-fával néhány sör után a témákban
persze elmélyedne de közben előkotorászik régen elejtett szálakat is bután majd a grammatika
szabályait tisztelettel követve mint az ész követe sorra önteni kezdi a mondatot hisz szemből
Sorok a végtelenről
Györi László
Vésd észbe most is a régi szavakat:
„Mi végtelen, az csonka nem lehet”.
Az a csonka, aki testéből veszít.
Az a csonka, amely nem volt végtelen,
a végtelen magából nem veszít.
Ki tudná csorbítani a végtelent,
mint a bögrét, amely a kőre koccan?
Ne hidd, hogy elszelt egy évszakot
a végtelenből a végét nem érő,
szüntelen idő. Térből, időből
ne hidd, hogy el van szelve egy cikk.
Minden forgatag. Szélviharra csend.
Minden a végtelen alá tornyosul
tartani a futó ívű, homorú kupolát.