Azok a délutánok...

Azok a lomha, forró nyári délutánok
amikor csakis fagylaltozni volt kedve
a ráérős fiúnak, aki el-elballagott

Gondolat férge

Lefejtem magamról, mint egy inget,
mielőtt húsomba égne.
Kígyóbőrömből kilépve
mormolgatom, hogy volt, és ma nincsen.

tiszta

nem mostam ki a törölközőt amit
otthagytál a fürdőszobában
idegen testek párolgása közt
így megy hónapok óta
előled abba burkolózom

Gépcsere

végül ki kellett cserélni a gépet 
tudomásul vettem
megváltozott a word is
telefonálnék magyarázd el
és számtalanszor és megint
persze nekiállok és
találok megoldást

Hotel Impala

kinézek az ablakon
az égre ráférne egy nagymosás
szél lenget lobogtat mindent
hajat zászlót kabátujjat
kicsüngő szívartériát