Ágh István
Kétlaki mivoltom másik világa volt Felsőiszkáz, visszatérve is hiányzik, miért nem itt éltem inkább,
Ábrahám Erika
megnyíló testtel óvatlanul mikora kívánós fájdalom mögül hirtelen arca lesz a vágynak ne gondolj rá egyetlen pillanatra mindig ugyanúgy fordítsd el síró kislányarcodat
Baranyi Ferenc
Már nem vetem meg. Már csak szánom őket. A megvásárolt együttműködőket,a megfélemlített hunyászkodókat, a lankadatlan buzgalmú nyalókat.
Szigeti György
Nevével hányszor visszaélnek politikusok, papcsibészek?! Istenfélő anyám imája minden nap hozzá szállt, hiába
Juhász Ferenc
Tamási Áron Ábel című remekművében, ebben a feledhetetlen, szép regényben a regény gyermek-hőse, Ábel egyszer csak elkezd sírni. Amikor megkérdezik tőle, hogy miért sírsz fiam, Ábel azt feleli: „azért sírok, mert nekem is van édesanyám”.
13. oldal / 21