• Barát
  • 5000 HUF
  • Alkalmi támogatási mód, köszönjük bizalmát.
  • Hírlevél elérés
  • Ajánlott tartalmak
  • Támogatom
  • Partner
  • 2000 HUF/HÓ
  • Rendszeres támogatási mód, köszönjük bizalmát.
  • Hírlevél elérés
  • Ajánlott tartalmak
  • Éves kiadványunk
  • Támogatom

 

Háromnegyed négykor jelzést adott
Az Értéktőzsde, épp a lehető
Legrosszabbkor: nem volt már idejük
Lépni az alapoknak, s negyed ötkor
Kitört a háború. Háromnegyed
Ötkor behoztam a muskátlikat
A teraszról, s félteni kezdtelek
Budafokon, fönt a tizediken.

Lehettem volna kőműves,
lehettem volna gyári munkás,
s vacsorám híg krumplileves,
reggelim száraz palacsinta.

 

„Hol vagytok, ti régi játszótársak?”
Elrohadtatok a sárga földben!
Röntgen-szemem sírba néz, hogy lássak
a tóparti nyárfás temetőben.

Új típusú exobolygó tövében 
Barna kislány de szeretlek de régen
Most már tudom Földön kívül van élet
Barna kislány de szeretlek de téged

Mikor a Siratófal előtt álltam Jeruzsálemben, oly szorosan tapadva a fugás hatalmas kőkockarács-függöny Istent-lehelő falára, a kő-múlt függőleges hideg állomásra, mint nemzéskor az apró hím-béka az óriás békanőstény hátára ragad, s azt az üveg-halotti-urna-szemű rücsökrügy kövér kétéltű asszonyt mellső lábaival nyakánál átöleli, s karcsú-villa üveg karom-lencsés, asztalosenyv-száraz ujjait az avartarka nyakbőrbe fúrja, mint én a vasvillát a baromfiudvar szeletelt spárgakukac földjébe: zokogtam, mint a kisgyerek, mert nem engedik be a konyhából a karácsonyfás nagyszobába, mert sárga zsákkötéllel bilincselték le a szülők a rézliliomkampó kilincset. Ó, két összeragadt gyönyörű vágyakozás! A kő csókolt engem egszentelt hidegével, s én csókoltam   a követ szerelmes szégyennel és szeretkezés-vággyal! S az óriás fehér kőkockák négyzetes egymáshoz-illeszkedés-fugáiból rothadt-barna és halcsontváz-vékony szálkásra hegyeződő, új fehér és ősrégi koromcsutka-fekete papírlevelek álltak ki, mint a tavihalak vízből-kiálló zöldüveg szálkafésű uszonyai.

Anyámat, Gertrudist, Bertold leányát
ezerkettőszáztizenhárom őszén
lekaszabolta néhány pártütő, míg
apám, András, Halicsban háborúzott.
Engem korán: ötesztendős koromban
Thüringiába vittek, hogy Lajosnak
- Hermann őrgróf idősebbik fiának –
legyek felnőve majd a felesége.
Hogy itt miképpen fordult rosszra sorsom:
külön történet. Most arról beszélek,
hogy álmomban Gertrudis megjelent és
így szólt hozzám, elprédált gyermekéhez:

Kínzó, monoton, egymáshoz vert vasak Inferno-melódiája . . .
mintha varrótűk tánca volna, vérző
leányujjakon . . .
Valaki másnak kellene lennem, ahhoz hogy bátran éljek
másképpen, máshogy, akár akárhogy, de a félelmek körén messze-messze kívül! - - -
Juvat vivere! Ó, élni : !  :
élni, létezni: naptártalanul! órák nélkül!
napórák baljós árnya nélkül!
búvárórák nélkül a nagy mélységek vonzása
eltörli mind az időket! Lenni, egyre lenni percek nélkül!
Arany mutatókon villámló secundumok nélkül!
Csak élni, létezni, lenni örökidőtlen, mely sohasem rövidül
és… - - -  ÉS!? A Tér? A Tér, a Hely, ahol éppen vagy:
az talán nem idő!? Nem más a Tér, a Hely, ahol épp időzöl,
mint transzcendens Idő! A Térben az időt játszó gépzongora
még ijesztő visszhangot is vet, mintha volna

Hányan vagytok már ott halottaim
a Túlsó Létben, ami a Nem-Lét!
Marcangolja láz-agyam a gyász-kín.
Nem gyűlölöm a bomlás kegyelmét.

Kell lennie utolsó villamosnak,
Nem nap végén vagy adott síneken,
Hanem tényleg utolsó villamosnak,
Egyáltalán utolsónak: igen.
Utolsónak, mely mai körülmények
Között szabályosan, rendben halad,
Indul, megáll, csönget és valaki
Vezeti, és visz még utasokat.
Volt első is: újszerű körülmények
Között indult nagy tervekkel, igen,
Padlójában tranzisztor sercegett,
Félve kúszott az első síneken.
Vezetője, akinek a nevét
Akár ki is deríthetnénk, ha kéne,
Legjobb kocsis vagy hajtó lehetett,
Valamiben a legjobb volt előtte,
Házakra nézett, ha tekintete
Egyáltalán lesiklott a sínekről,
Házak nézték, és az volt a szemükben:
Most valami hosszú időre eldől.

Régen beszéltünk, Istenem
  mondom, mondogatnám
mi újság, mi történt velem
  sejtem, nem újdonság
Neked, ha mindent tudsz, látsz
  örökké, hogyan győzöd
a hangyáktól a bálnákig
  számontartani ezt, amazt
mekkora felelősség!

Multiple columns available for menu dropdowns
Insert positions or particles inside dropdown menus
Built in mobile menu for intuitive navigation
A responsive layout for mobiles, tablets, laptops and desktops
Many prebuilt particles for complex content creation
Built using SASS for programmable stylesheets
Built with Twig -  a PHP template engine
Configurations are stored in a human readable YAML format
Packaged with six preset style variations
Figyelmébe ajánljuk
Kozma György: Az Időnek mélyén (Hommage á Xantus János) ... Elolvasom
Benedek Szabolcs: A Nyugat levegője ... Elolvasom
Doros Judit, Szabó Barnabás: Mélyfúrás Egercsehiben ... Elolvasom
Ördögh Szilveszter
Ördögh Szilveszter Alapító szerkesztő
1966 óta jelentek meg elbeszélései, regényei. Novelláiból, regényeiből tv- és rádiójátékok készültek. 2007-ben hunyt el.
Impresszum
HTML Editor - Full Version
Irodalmi, művészeti és szociográfiai folyóirat. 
 
Kiadja a Tekintet, Ördögh Szilveszter Alapítvány. Felelős kiadó: a kuratórium elnöke.
A kuratórium tiszteletbeli elnöke: Juhász Ferenc költő (1928-2015). Tagjai: dr. Révész T. Mihály (elnök), Deák Gábor, Donáth László, Kocsis András Sándor, dr. Rubicsek Sándor.
 
Eddigi főszerkesztők: Ördögh Szilveszter (alapító), Hovanyecz László, Farkas László.
 
Online főszerkesztő: Kácsor Zsolt
Szerkesztőségvezető: Kiss Anna Emma (06-30-580-7936)
Szerkesztőség: Budapest 1054 Alkotmány u. 2. 
 
A Tekintet, Ördögh Szilveszter Alapítvány bankszámlaszáma:
10300002-20315791-70143285