• Támogató
  • 1000 HUF
  • Alkalmi támogatás mód, köszönjük bizalmát.
  • Hírlevél elérés
  • Támogatom
  • Barát
  • 5000 HUF
  • Alkalmi támogatási mód, köszönjük bizalmát.
  • Hírlevél elérés
  • Ajánlott tartalmak
  • Támogatom
  • Partner
  • 2000 HUF/HÓ
  • Rendszeres támogatási mód, köszönjük bizalmát.
  • Hírlevél elérés
  • Ajánlott tartalmak
  • Éves kiadványunk
  • Támogatom

A Tekintet által idén nyáron meghirdetett novellapályázatra összesen 63 pályamű érkezett. Nagyon szépen köszönjük minden egyes szerzőnek, hogy megtisztelte lapunkat írásával. Az írások színvonala hullámzó, ám abban közösek, hogy a szerzők komolyan kezelték választott tárgyukat, témájukat, s ezáltal igen érdekes korkép bontakozott ki előttünk Magyarországról és jelenkori társadalmának főbb problémáiról.

Egy esős, november eleji napon érkezett. Szándékosan választotta ezt a hónapot, ilyenkor kihaltak az üdülőhelyek, panziók. Nem lehetett zajos társaságokba botlani. Az évnek ebben a szakaszában olyan emberek jöttek ide, akik valami miatt el akartak rejtőzni a világ vizslató szeme elől, esetleg valamilyen súlyos traumát akartak kiheverni. Érkezése estéjén sem találkozott más vendégekkel. A panzió tulajdonosa, de Jong úr és felesége barátságosan fogadták. Megtiszteltetésnek vették, hogy a művész újra az ő panziójukat választotta. Ilyenkor nem alkalmaztak személyzetet, a munkát maguk is el tudták látni. A hallban fekete zongora árválkodott. Vincent a vacsoráját az étkezőben fogyasztotta el. Nem volt rabja a gyomrának. Keveset evett, de frisset, minőségit. Tenger gyümölcseit, zöldséget, pástétomokat. Az édességeket viszont szerette. Kedvelte a minőségi fekete teát, általában erős kávét és ásványvizet ivott. Miután kiheverte a gyászt, teljesen lemondott az italról.

„kékítőt old az ég vizében”

Kezdetben volt a KGST piac, aztán jött az IKEA, s mondá az Úr: ez kék! A viaszosvászon abroszkockást kiváltotta a távoli észak égszín-lebegése, a volt keleti blokk izzadságszagát a globális felmelegedést serkentő fogyasztói trendek kipárolgása.

 

Vágni lehetett a füstöt a Hungáriában. Szép Gyula nem is értette, mi van ma, csak egy kávét akart meginni, de a Kisasszony oda se ment az asztalához. Pedig közel tíz perce ült ott. A mutatóujjával dobolt a műmárvány négyzeten. Az egyik láb nem érte a földet, és ahányszor csak érintette az asztalt, az üveghamutartó berezonált. Kis délutáni zene, gondolta Szép Gyula. Zakójának belső zsebéből elővett egy csomag Románcot, rágyújtott, aztán ahogy a gyufát elfújva átnézett a gomolygó homályon, látta, hogy nem is a Kisasszony van a placcon, hanem egy új nő. Idősebb, és kék a szemhéja. Rendesen kobaltkék.

Tegnap este az ördöggel kávéztam.
Nem volt patája, se farka, csak a zöld kígyószeme világított és rekedt volt a hangja.
Nem féltem tőle, sőt jó volt vele, úgy éreztem, kedvel engem.
Jó erős fekete kávét ittunk, pedig már sötétedett, közben beszélgettünk a padon, kopogott az eső az aszfalton.
Azt mondta, szereti a romlott nőket, és én az vagyok, és hogy jobb lesz ezt negyven körül belátnom.

A srác ott áll a kirakat előtt. Vágyakozva néz befelé.
Kattintsunk, és rövid időre tegyük félre ezt a fotót, egyelőre ne tulajdonítsunk különösebb jelentőséget neki. Mert ez idő tájt – 1918 elején vagyunk - sokan álldogálnak sóvárogva egy-egy kirakat előtt. Nemcsak gyerekek, felnőttek, öregek is. Nők éppúgy, mint férfiak. Négy éve dúl már a nagy háború, a hátország kifáradt és kivérzett. Mi sem beszédesebb, mint hogy a Budapestről besorozott mintegy 80 ezer férfiból 35 ezren már elestek a fronton. És ki tudja, hányan lesznek még. Ez a srác szerencsére túl fiatal ahhoz, hogy a frontra küldhették volna.

Pesten csak egyszer látták. Azóta is legenda a Passzazsér. Állítólag a hetes buszról szállt le a Blahán, ott köddé vált, aztán az Orfeumban bukkant fel ismét. Deres, tavaszi éjszaka volt. Amikor belépett a bárba, mint a füst, úgy lengte körül a pára a sziluettjét. Félelmetesen nézett ki. Fekete szakálla volt, mérföldlépő csizmája, és egy meztelen Barbie baba volt a kalapjába tűzve. Kikért egy vilmoskörtét, és elővett a zsebéből egy szilvát.

Multiple columns available for menu dropdowns
Insert positions or particles inside dropdown menus
Built in mobile menu for intuitive navigation
A responsive layout for mobiles, tablets, laptops and desktops
Many prebuilt particles for complex content creation
Built using SASS for programmable stylesheets
Built with Twig -  a PHP template engine
Configurations are stored in a human readable YAML format
Packaged with six preset style variations
Figyelmébe ajánljuk
Kozma György: Az Időnek mélyén (Hommage á Xantus János) ... Elolvasom
Benedek Szabolcs: A Nyugat levegője ... Elolvasom
Doros Judit, Szabó Barnabás: Mélyfúrás Egercsehiben ... Elolvasom
Ördögh Szilveszter
Ördögh Szilveszter Alapító szerkesztő
1966 óta jelentek meg elbeszélései, regényei. Novelláiból, regényeiből tv- és rádiójátékok készültek. 2007-ben hunyt el.
Impresszum
HTML Editor - Full Version
Irodalmi, művészeti és szociográfiai folyóirat. 
 
Kiadja a Tekintet, Ördögh Szilveszter Alapítvány. Felelős kiadó: a kuratórium elnöke.
A kuratórium tiszteletbeli elnöke: Juhász Ferenc költő (1928-2015). Tagjai: dr. Révész T. Mihály (elnök), Deák Gábor, Donáth László, Kocsis András Sándor, dr. Rubicsek Sándor.
 
Eddigi főszerkesztők: Ördögh Szilveszter (alapító), Hovanyecz László, Farkas László.
 
Online főszerkesztő: Kácsor Zsolt
Szerkesztőségvezető: Kiss Anna Emma (06-30-580-7936)
Szerkesztőség: Budapest 1054 Alkotmány u. 2. 
 
A Tekintet, Ördögh Szilveszter Alapítvány bankszámlaszáma:
10300002-20315791-70143285