• Támogató
  • 1000 HUF
  • Alkalmi támogatás mód, köszönjük bizalmát.
  • Hírlevél elérés
  • Támogatom
  • Barát
  • 5000 HUF
  • Alkalmi támogatási mód, köszönjük bizalmát.
  • Hírlevél elérés
  • Ajánlott tartalmak
  • Támogatom
  • Partner
  • 2000 HUF/HÓ
  • Rendszeres támogatási mód, köszönjük bizalmát.
  • Hírlevél elérés
  • Ajánlott tartalmak
  • Éves kiadványunk
  • Támogatom
Tizennégy éves múltam, amikor a szüleim bejelentették, hogy idén nyáron kimarad a Balaton és a szakszervezeti üdülő, helyette nyugat felé vesszük az irányt. Két vagy három hétre tervezték a kirándulást, attól függően, hogy milyen tempóban haladunk. Csak az útirány volt rögzítve, minden más az előzetes elképzelések szerint majd az időjárás és egyéb lehetőségeink nyomán alakul.

Berlin felett borús volt az ég. Szitált az eső. A nyári hőség után a hirtelen támadó októberi szél a gépekre várakozók arcába fújta a kifutópályáról a leveleket.
Ali, a szobrász megborzongott. Jól tudta, hogy nem a szél miatt. Felvett a földről egy sárgult  platánlevelet és nézte az erezetét. Akár egy barázdált tenyér, gondolta. S rögtön megjelent előtte a saját tenyerének képe. Benne, akár egy fészekben a madár, Anna fehér, finom metszésű keze. Amely a gyönyör pillanataiban, mintha őt fenyegetné, mindig ökölbe szorult. Aztán – egy kora őszi napon a száraz avarban feküdve – végigsimítva ujját az ő nagy, barázdált tenyerén, azt mondta Anna:
– Barátom, te elpusztíthatatlan vagy! Ez itt az életvonal, egész a kisujjadig  végigszántja a tenyered, szóval hosszú életű leszel a Földön…

Ahogy elolvadt a hó, szaladt ki a kertbe, hosszasan vizsgálgatta a kis suhángok barna bőrén türemkedő rügyeket. A hosszú, kemény fagy után remélni se merte volna, hogy élet marad a fácskákban. Elültette volna már ősszel, amikor ideje volt, de a ház, a kert, ahová szánta, még a másé volt. Már augusztusban megrendelte a csemetéket, mindjárt kettőt. Vagy mert a képzeletében jóval nagyobb volt a kert, mint a valóságban, vagy mert mindig többet remélt a várhatónál. Szelídgesztenye-csemetét nem sok helyen árulnak, gondolta, de  imádta és mindenáron szerezni akart hát magának. Így aztán napokig keresett-kutatott, míg rájuk nem lelt.

Első találkozásunkra, a megismerkedésünkre ezelőtt 52 évvel 1965 tavaszán került sor. A rádió ifjúsági irodalmi pályázatán a próza kategóriában, ha jól emlékszem, Szilveszter az első lett. A Nemzeti Szállodában helyeztek el minket, mint vidéki gyerekeket, az első vagy második emeleten, szemben a Blaha Lujza térrel, ahol éppen a Nemzeti Színházat bontották, amit találkozásunk után egy hónappal felrobbantottak. Egy szobában helyeztek el, fél éjszaka beszélgettünk, és utána mintegy negyven évig folytattuk a dialógust egy virtuális térben akkor is, ha hónapokig nem találkoztunk.

A csaknem három évtizedes múltra visszatekintő Tekintet művészeti és irodalmi folyóirat nyomtatásban többé nem jelenik meg, ám új életre kel a világhálón: az online térben megújult vezetéssel és lapstruktúrával működik tovább a www.tekintet.hu oldalon. A megújult online folyóirat április 11-e, a költészet napja alkalmából mutatkozik be az olvasóközönségnek.
   A folyóirat alapító főszerkesztője annak idején Ördögh Szilveszter író volt, aki haláláig, 2007-ig vezette a lapot. 2008-tól Hovanyecz László lett a főszerkesztő, aki 2013-ban elhunyt, utóda Farkas László lett, a tekintélyes Új Írás egykori szerkesztője.

Kandúr Kovács Sándor nem szerette a feleségét.  Ám amikor az asszony meghalt, olyan űrt hagyott maga után, melybe Sándor alig mert betekinteni, mert ott, akár egy eldugulni készülő lefolyóban, az emlékeken -  jón, rosszon - kívül rengeteg szemét kavargott.

Rozsdás szögek, törött csészék, elnyűtt gumicsizmák. Homályos, penészes fényképek működésképtelen porszívó csövével küzdöttek az örvényben, számtalan, foszladozó nejlonharisnya, valamint egy doboz, még használható hajfesték társaságában.

Kedves "Péter"!

Ebben az évben lassan már többet halunk, mint élünk. Ezért is gondoltam, beszélgessünk inkább, hagyjuk a halált a halottakra, az életet meg azokra, akik tudnak élni. Legyen ez a levél a jelen metaforája, a múlttól való szabadulni nem tudás és a jelen kiismerhetetlensége. Még válaszolnia sem muszáj postafordultával, majd mondom, pontosabban írom én a magamét magának magáról. (Apropó, magázni fogom, remélem, nem zavarja. Próbáltam tegezve, Önözve is megszólítani, nem bírták el a szavak. Nyeglék lettek, mint egy gerincferde kamasz, aztán meg hidegek és lélektelenek, mint egy új stadion vasbetonszerkezete.)

Multiple columns available for menu dropdowns
Insert positions or particles inside dropdown menus
Built in mobile menu for intuitive navigation
A responsive layout for mobiles, tablets, laptops and desktops
Many prebuilt particles for complex content creation
Built using SASS for programmable stylesheets
Built with Twig -  a PHP template engine
Configurations are stored in a human readable YAML format
Packaged with six preset style variations
Figyelmébe ajánljuk
Kozma György: Az Időnek mélyén (Hommage á Xantus János) ... Elolvasom
Benedek Szabolcs: A Nyugat levegője ... Elolvasom
Doros Judit, Szabó Barnabás: Mélyfúrás Egercsehiben ... Elolvasom
Ördögh Szilveszter
Ördögh Szilveszter Alapító szerkesztő
1966 óta jelentek meg elbeszélései, regényei. Novelláiból, regényeiből tv- és rádiójátékok készültek. 2007-ben hunyt el.
Impresszum
HTML Editor - Full Version
Irodalmi, művészeti és szociográfiai folyóirat. 
 
Kiadja a Tekintet, Ördögh Szilveszter Alapítvány. Felelős kiadó: a kuratórium elnöke.
A kuratórium tiszteletbeli elnöke: Juhász Ferenc költő (1928-2015). Tagjai: dr. Révész T. Mihály (elnök), Deák Gábor, Donáth László, Kocsis András Sándor, dr. Rubicsek Sándor.
 
Eddigi főszerkesztők: Ördögh Szilveszter (alapító), Hovanyecz László, Farkas László.
 
Online főszerkesztő: Kácsor Zsolt
Szerkesztőségvezető: Kiss Anna Emma (06-30-580-7936)
Szerkesztőség: Budapest 1054 Alkotmány u. 2. 
 
A Tekintet, Ördögh Szilveszter Alapítvány bankszámlaszáma:
10300002-20315791-70143285