A TEKINTET IRÁNYTALANSÁGA
Márton László
Mennyit képes befogni a tekintet egy derűs őszi délután folyamán? A baljós jövő sejtelme a legrégebbi réteg, de a tekintet ezt sem engedi el, nem azonnal és nem szívesen. Látja önmagát mint nézőpontot a megsemmisülés peremén. Látja a hajókat a Pest felé eső Duna-ágban, hallja a fedélzetről átszűrődő zenét. Tud a tekintet hallani? Tud.
LEGSZEBB NYARAK
Bárdos Deák Ágnes
Vége a nyárnak, ami jöhet még, na mi jöhet még, kis napsütés, vénasszonyok nyara, indián nyár, hosszú a lista a nyárutó, az ősz változatait feltérképezendő, a hideg napokat elodázandó: gyümölcsérlelő. Kapaszkodunk a tapasztalásba, várnak ránk még jobb napok, langy idők, még felpattanhatunk a vonatra, buszra, ki merre lát, ki mit tud magáénak, tájat, természetet, lehetőleg Pest-közelit. Itt a Duna, nekem Horány, csak kifutok Rákosrendezőre, ha tényleg futok, nyolc perc. A telómban, mert az okos, ott a menetrend. Olvastam valahol, hogy a háború előszele a menetrendek felborulásával érkezik.
CSEND
Várkonyi Judit
Idén harminc éves a Tekintet folyóirat. Ebből az alkalomból arra kértünk írókat, hogy írjanak nekünk olyan szöveget, amelyben szerepel a tekintet szó.
Néha felrémlik előttem és borzongat az a tekintet. Amikor hozzád vágtam a zakódat és rád csaptam az ajtót. Csak két pillanat, mégis érzékeltem, mennyire meglepett, nem hitted el, hogy ez a vége. Mert szép volt. Jó volt velem. Azt hitted, ha utánam jössz és halkan bekopogsz, megölelhetsz majd a küszöbön. Hozzád bújok, ahogy szoktam, megnyugszom, és minden megy a régiben. Pedig onnan nincs tovább, ahova te elvezettél.
MÉRŐÁLLÁS
Egressy Zoltán
A férfi fáradhatatlanul beszélt. Társa, a szemüveges, vörös nő elnézett mellettem a messzeségbe. Szabadultam volna már, de az utcai térítés-próbálkozások alkalmával bennem mindig felébredő kisördög szólni kívánt; a megfelelő pillanat azonban még nem érkezett el. A férfi váratlanul profán témára terelte a szót, a növekvő ózonlyukról kezdett szónokolni, azt állította, Isten büntetése.