• Főoldal
  • Próza
  • Líra
  • Szociográfia
  • Galéria
  • Archívum

Szép versek, 1944

Zoltán Gábor

Szép versek, 1944 – elképzelem, milyen lenne. Természetesen, hogy magunk előtt lássam, kísérletképpen felül kell emelkednem bizonyos körülményeken. Mert hiszen bizonyos akkoriban zajlott események folyományaképpen nem minden, amúgy, más körülmények közt közölhetőnek számítható költemény jelenhetett meg a kortárs folyóiratokban, lapokban. Ami nem azt jelenti, hogy a magyar költők nem dolgoztak volna az 1943. december 31. és 1945. január 1. közötti intervallumban. Nagyon is dolgoztak. Szóval, pusztán a gondolatkísérlet erejéig, vegyük számításba, mit termeltek a magyar költők abban a 366 napban! (Függetlenül az akkor élők és halók szubjektív benyomásaitól, a napok akkor is 24 órából álltak, és 366 nap tett ki egy évet – 1944 szökőév volt, mindössze ennyiben lógott ki a sorból. Akkor is, ha egy-egy nap mérhetetlenül hosszúnak tűnt például egy ütközet vagy akár egy vonatút során, vagy ha, más kortársaknak, a boldog mámorban rém gyorsan peregtek a percek.)

Megelőzni a jövőt

(részlet)

Nógrádi Gábor

MI A TEENDŐ?
A rossz diákként önmagát folyton ismételgető történelem ismeretében akadnak kérdések, amelyeket időben kell feltenni.
Valójában minden kérdést még jóval az időszerűsége előtt meg kellene fogalmazni, és meg kellene válaszolni. Megpróbálni megválaszolni. Még jóval azelőtt, hogy égető sürgőséggel elénk emelkedne, mint egy váratlan közlekedési tábla az úton, hogy döntésre kényszerítsen. Mert amikor a történelem éppen aktuális kérdései megrohannak bennünket, akkor gyakran már késő a válaszon meditálni. Előfordulhat, hogy hamis eszmékkel elkábított vagy félelemtől beszűkült aggyal életveszélyesen hibás lesz a felelet.
Ilyen kérdés például az, amely gyerekkorom korai elhagyása után, eszmélésem kezdetétől bennem válaszra vár.
Mi a teendő, ha nem akarsz sem áldozat, sem gyilkos, sem felbujtó lenni?
Ha sem a bárdot emelni, sem fejedet a bárd alá tenni nem akarod. És különösen nem kívánsz gyilkosságra buzdító vezető lenni.
Mi a teendő?
Nem tudom.

A Nyugat levegője

Benedek Szabolcs

Tizennégy éves múltam, amikor a szüleim bejelentették, hogy idén nyáron kimarad a Balaton és a szakszervezeti üdülő, helyette nyugat felé vesszük az irányt. Két vagy három hétre tervezték a kirándulást, attól függően, hogy milyen tempóban haladunk. Csak az útirány volt rögzítve, minden más az előzetes elképzelések szerint majd az időjárás és egyéb lehetőségeink nyomán alakul.

Oly közel az ég

(regényrészlet)

Pruzsinszky Sándor

Berlin felett borús volt az ég. Szitált az eső. A nyári hőség után a hirtelen támadó októberi szél a gépekre várakozók arcába fújta a kifutópályáról a leveleket.
Ali, a szobrász megborzongott. Jól tudta, hogy nem a szél miatt. Felvett a földről egy sárgult  platánlevelet és nézte az erezetét. Akár egy barázdált tenyér, gondolta. S rögtön megjelent előtte a saját tenyerének képe. Benne, akár egy fészekben a madár, Anna fehér, finom metszésű keze. Amely a gyönyör pillanataiban, mintha őt fenyegetné, mindig ökölbe szorult. Aztán – egy kora őszi napon a száraz avarban feküdve – végigsimítva ujját az ő nagy, barázdált tenyerén, azt mondta Anna:
– Barátom, te elpusztíthatatlan vagy! Ez itt az életvonal, egész a kisujjadig  végigszántja a tenyered, szóval hosszú életű leszel a Földön…

Olvadás

Földes Hilda

Ahogy elolvadt a hó, szaladt ki a kertbe, hosszasan vizsgálgatta a kis suhángok barna bőrén türemkedő rügyeket. A hosszú, kemény fagy után remélni se merte volna, hogy élet marad a fácskákban. Elültette volna már ősszel, amikor ideje volt, de a ház, a kert, ahová szánta, még a másé volt. Már augusztusban megrendelte a csemetéket, mindjárt kettőt. Vagy mert a képzeletében jóval nagyobb volt a kert, mint a valóságban, vagy mert mindig többet remélt a várhatónál. Szelídgesztenye-csemetét nem sok helyen árulnak, gondolta, de  imádta és mindenáron szerezni akart hát magának. Így aztán napokig keresett-kutatott, míg rájuk nem lelt.

10. oldal / 19

  • Első
  • Előző
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • Tovább
  • Utolsó
Ugrás az elejére
Irodalmi, művészeti és szociográfiai folyóirat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Kiadja a Tekintet, Ördögh Szilveszter Alapítvány.
Felelős kiadó: a kuratórium elnöke.
A kuratórium tiszteletbeli elnöke: Juhász Ferenc költő (1928-2015).
Tagjai: dr. Révész T. Mihály (elnök), Deák Gábor, Donáth László, Kocsis András Sándor, dr. Rubicsek Sándor.
Eddigi főszerkesztők: Ördögh Szilveszter (alapító), Hovanyecz László, Farkas László.

Online főszerkesztő: Kácsor Zsolt
Szerkesztőségvezető: Kiss Anna Emma (06/30/397-7277)
Szerkesztőség: Budapest 1054 Alkotmány u. 2.
E-mail: tekintet97 [at] gmail.com

A Tekintet, Ördögh Szilveszter Alapítvány bankszámlaszáma: 10300002-20315791-70143285

Ördögh Szilveszter
Ördögh Szilveszter, alapító szerkesztő

1966 óta jelentek meg elbeszélései, regényei. Novelláiból, regényeiből tv- és rádiójátékok készültek. 2007-ben hunyt el.

© TEKINTET 1987 - 2019
Ördögh Szilveszter Alapítvány
  • Linkek
      • Back
      • Új egyenlőség
  • Adatkezelés